Elhunyt Héger Károly

Elhunyt Héger Károly

92 éves korában elhunyt Héger Károly, a Csemadok alapító tagja, a szervezési osztály egykori vezetője, aki a Szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából még velünk ünnepelt és átvehette az alapítóknak járó emlékplakettet.

Héger Károly 1971-ben megkapta a „Kultúra Érdemes Dolgozója” kitüntető címet a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar kultúra fejlesztésében elért rendkívüli eredményeiért. 1980-ban ismét elnyerte a „Kultúra Érdemes Dolgozója” kitüntető címet, ezúttal a kulturális és népművelő tevékenységben elért rendkívüli eredményeiért. 2012-ben a Csemadok életműdíját vehette át. 2012 májusában a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat Elnökének Emlékérmét, Dunaszerdahelyen pedig Polgármesteri Díjat vehetett át.

Munkásságát 1992-ben a Csemadok Életmű Díj átadásán Varga László méltatta. Búcsúzóul ezzel emlékezünk Héger Károlyra.

Héger Károly, a Csemadokot alapító munkatársak, titkárok generációjához tartozik. Neve ezért jól ismert ma is, nemcsak a Dunaszerdahelyi járásban, hanem országos viszonylatban is, hiszen a Duna Menti Tavasz egykori megálmodója és elindítója volt. 1932. január 24-én született Perbetén. Az alapiskola befejezése után a komáromi bencés gimnáziumban kezdte el középiskolai tanulmányait, amit a háború kitörése után megszakított. 1942-ben elvesztette édesapját. Édesanyjára maradt a négy fiúgyermek felnevelése. A hontalanság évei alatt megismerkedett a szlovák nacionalizmus törekvéseivel. 1945-ben az újvári gimnáziumból eltanácsolták, mert nem tudott szlovákul, a perbetei rendőrőrsön megpofozták, mert magyar volt, és kristályrádiót szerkesztett. Elkeseredésében Magyarországra szökik, de mivel itt sem találja a helyét, 1948-ban visszajön Perbetére. Alig 16 évesen munkát keres Pozsonyban, ahol építőiparban helyezkedik el. 1949. március 5-én megalakult Szövetségünk. Nagybátyja (a perbetei alapszervezet elnöke) bíztatására jelentkezett Fellegi István főtitkárnál, aki felvette a Csemadok munkatársai közé. Így került Héger Károly 1950-ben, 18 évesen, a Csemadok első munkatársai közé. Talán ő lett az apparátus legfiatalabb tagja.

Beszélgetésünk idején, büszkén mutatta a megsárgult fényképeket a Csemadok első munkatársairól, a budmericei tanfolyam résztvevőiről. Szövetségünk „hőskora” volt ez az időszak. Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy minél gyorsabban kiépüljön a Szövetség hálózata, az alapszervezetekkel, járási majd később a kerületi szervekkel. Ezt a munkát nem lehetett Pozsonyból végezni. Ott kellett lenni a terepen, az emberek között. Héger Károly, ahogy akkor becézték „Hégerke” ott volt, ahol segíteni kellett.

Először a Nyitrai járásban, később Kassán, Rozsnyón, a Csemadok első motorkerékpárján. 1951-ben ő alakítja ki Ógyallán a Csemadok járási titkárságát. Időnként visszatér Pozsonyba, hogy kicsit megpihenjen. Erre a pihenésre alkalmat nyújtott 1952-54 között Louniban töltött katonai szolgálat. A hadsereg nem tudja elcsábítani, 1954-ben visszatér a Csemadok KB-ra. 1954 novemberében a Csemadok komáromi járási titkára lett, ahol elődei gyorsan váltakoztak. Feladata volt a komáromi alapszervezet és a járási szervezet megszilárdítása. Ezt sikeresen megoldotta. Hogyan kérdeztem, amikor erről beszélgettünk. „.Amikor csak tehettem ott voltam az emberek között, az alapszervezeteket vezetőit személyesen ismertem, nem csaptam be őket soha.”

Meggyőződésem, hogy rá is jellemző a magyar parlament alelnökének, Lezsák Sándornak a Csemadokkal kapcsolatos megjegyzése:

„A Csemadok a korábbi évtizedekben szinte mindvégig tartotta magát a Bethlen Gábori intelemhez, miszerint a nemzet fennmaradása érdekében nem azt tette, amit szeretett volna – hanem mindig azt, amit az adott körülmények között tenni lehetett – de azt szinte maximális hatékonysággal.“

Ez a magatartás jellemezte Héger Károly munkáját, amikor 1956-60 között, a Nyitrai járás, majd 1961-65 között, Rimaszombati járás titkára volt. Beszélgetésünk folyamán az utóbbi időszakot „élete legszebb időszakának“ nevezte.

Bizonyára nem véletlenül. 1963-ban Rimaszombatban megnősült. Felesége, gömöri leány, Rácz Rozália lett, aki három fiúgyermeknek adott életet.

Héger Károly 1965-ben került vissza Pozsonyba, a Csemadok KB-ra. Itt a szervezési osztály vezetője volt 1973-ig. Számos országos rendezvény, a zselízi, komáromi, gombaszögi fesztiválok sikeres megszervezése kapcsolódik nevéhez. Miután 1970-től már Dunaszerdahelyen lakott,1973-ban elvállalta a Dunaszerdahelyi Járási Népművelődési Központ vezetését. 1973-1992 között volt a JNK igazgatója.

Ebben az időszakban is hű maradt Szövetségünkhöz. Aktívan bekapcsolódott a Csemadok Dunaszerdahelyi TV munkájába. Tagja volt nem csak a dunaszerdahelyi, hanem Csemadok országos szerveinek is.

Elévülhetetlen érdemei közé tartozik, hogy 1975-ben kezdeményezője volt a Duna Menti Tavasz országos gyermekfesztivál megszervezésének, amely a mai napig Szövetségünk egyik legsikeresebb rendezvénye.

A járási népművészeti központ igazgatójaként jelentős támogatást nyújtott a Csemadok dunaszerdahelyi alapszervezeteinek, járási bizottságának.

 

Emlékét megőrizzük.