Elhunyt Gál Sándor

Életének 84. évében elhunyt Gál Sándor József Attila-díjas költő, prózaíró, publicista, a kassai Thália Színház egyik alapítója és első dramaturgja.

 

Gál Sándor 1937. november 29-én született Búcson. Szülőfalujában kezdte iskolai tanulmányait, majd 22 évesen érettségizett a komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. 1959-1969 között a Szabad Földműves hetilap szerkesztője volt, majd Kassán egyik alapítója lett a Thália Színpadnak, ahol 2 évig dramaturgként is tevékenykedett. 1971-1990 között a Hét kulturális hetilap kassai szerkesztője volt. 1990-ben elindította a Keleti Napló folyóiratot, amelynek megszűnéséig a főszerkesztője volt.

 

Költőként 1956-ban jelentkezett, de a versek mellett novellákat, irodalmi publicsztikákat, szociográfiai riportokat is írt. Megjelent két regénye és 1970-ben a Thália Színpad bemutatta Szürke ló című mesejátékát. Az 1970-es és 80-as években a kassai Fábry Napok egyik fő szervezője volt, a Csemadok országos elnökségének sok éven át meghatározó tagja volt. 1997-től a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnökeként, 1998-2003 között az Anyanyelvi konferencia társelnökeként dolgozott.

Gál Sándor búcsúztatására 2021. június 5-én, szombaton 14 órákor kerül sor a buzitai temetőben.

 

Emlékét megőrizzük

Lacza Tihamér (ma7.sk)

 

Gál Sándor ravatalánál, 2021. június 5., Buzita

 

„A mindig nincsre nyíló ajtók, kopott küszöbök roppant éhsége: szülőföld!

Szülőföldem! Bokáig ölel a sár és a por!”

 

Ezt írja Gál Sándor az „Ahonnét elindultam” című versében, amelynek kezdő sorai így szólnak:

 

Közeli világ a lehajtott fejűek, a csüngő vállúak arasznyi világa.

­­­­­­­­­­­­­­­­­————————————————————————————

 

Tisztelt gyászoló család, tisztelt gyászoló gyülekezet!

Több szállal is kötődöm Gál Sándorhoz: szülővárosom, Szenc révén, amelynek egy ideig ő is a lakója volt; a Szabad Földműves című hetilap kapcsán, amelynek - akárcsak ő - én is a szerkesztője lehettem. A legfőbb közös kapocs pedig a Csemadok, amely több mint hét évtizede működik töretlenül; amely több országos rendezvényt visz tovább évről évre; olyanokat, amelyekről azok résztvevői talán nem is tudják, hogy létrejöttüket és elnevezésüket Gál Sándornak köszönhetik. Gyanítom: Sándor azért lett Csemadokos, mert érezte: egy kulturális szervezet tagjaként talán többet tehet a közösségért, mint egy elefántcsont tornyába elvonult költőként, íróként.   

Gál Sándor a Szabad Földműves című hetilap szerkesztőjeként a múlt század hatvanas éveiben Pathó Károly főszerkesztőtől kapott ízelítőt a Csemadokos munkából. 1962-től olyan munkatársakkal dolgozhatott, akikkel barátságuk sokáig kitartott. Polák Imrével és Tóth Elemérrel járták a magyarlakta vidéket, ahol legjobb helyi kísérőiknek, vendéglátóiknak a Csemadokosok bizonyultak. Látta és megtapasztalta, mekkora erő van a szervezetben, milyen mozgósító hatásúak a rendezvényei. Újságíróként már akkor is - később pedig a Hét című hetilap munkatársaként- tudósított, tájékoztatott a Csemadok tevékenységéről, erőfeszítéseiről - írásaival ösztönözve az alapszervezeteket.

Neki köszönheti nevét a komáromi helyszínű országos Jókai Napok rendezvénysorozat, akárcsak a Szenc város kereteit meghaladó Szenczi Molnár Albert-napok is. 1968-ban Gál Sándor Szencről Kassára költözik: színházat csinálni. Egy évvel később beválasztják a Csemadok Központi Bizottságába. Az 1970-ben elhunyt Fábry Zoltán emlékére kassai barátaival megszervezi a Fábry Napokat. Nem sokkal később felkérik: legyen a Csemadok Kassai Járási Bizottságának az elnöke. Munkatársaival a somodi tábort nyári egyetemmé és országos rendezvénnyé fejleszti.

Nincs feladat, amely elől kitérne. A Csemadok Központi Bizottságának tagjaként követeli, hogy a testület foglaljon állást a magyar iskolák létét veszélyeztető törvénytervezettel szemben. Ő is ott van azok között, akiket berendelnek a kommunista párt Mély-úti székházába, így próbálva meggyőzni (megfélemlíteni!) őket. Kiállásuk a tervezet visszavonását eredményezi. És tiltakozik az alkotmánytörvény tervezett módosítása ellen, amelyből kihagyták az 1968-as, a nemzeti kisebbségeket államalkotónak nyilvánító passzust. A végkifejletet az 1989-es őszi események jelentik.

Majd elérkezett 1989. december hatodika. A Csemadok rendkívüli plenáris ülésén az elnökség lemondott, a gyűlést tovább vezető munkabizottság elnöke Gál Sándor lett. A testület Varga Sándort jelölte a kormány alelnökének, A. Nagy Lászlót pedig a parlament alelnökének.

Gál Sándort 1991-ben Galántán a Csemadok alelnökévé választották. És következett a harc Márai Sándor elfogadtatásáért, amelynek első szakasza egy emléktábla - avatóval zárult le.

Mindezekért és a Csemadok érdekében végzett többi, sok-sok lemondással járó munkáért 2009-ben az elsők között kapta meg a Csemadok legmagasabb kitüntetését, a Csemadok Életmű Díját.

Emeld fel az arcod, a világ kitárul! - ez is az említett Ahonnét elindultam című versből való.

Sándor! Te mindig azon fáradoztál, hogy az arcunkat felemeljük! Hogy ne legyünk a lehajtott fejűek, a csüngő vállúak arasznyi világából valók. Hogy végre már tudatosítsuk és kimondjuk: van miért felemelnünk az arcunkat és igenis: a világ nekünk is kitárul!

Most viszont búcsúzunk. Életművedet, a közösségünkért végzett munkádat becsüljük, Rád mindig tisztelettel gondolunk. Köszönjük közösségi szolgálatodat. Nyugodj békében! Isten Veled!

 

Bárdos Gyula

Naptár

Elérhetőség

Szlovákia Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - CSEMADOK Námestie 1. mája 10–12
815 57
Bratislava
+421/(0)2-52-63-79-74
+421/(0)905-246-751
+421/(0)905-305-812
csemadok@csemadok.hu